A szolgáltatás az Országos Széchényi Könyvtár 2018. november 6. és 2019. február 10. között megrendezett A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című kiállítása kétnyelvű (magyar és angol), 3D változata. Reskonstruálja a kiállítás teljes enteriőrjét, és végigsétálhatunk az eredeti térben.
A tájékozódást nyilak, valamint az alul futó menüsor segíti. A látvány mindenhol nagyítható, a szövegek, valamint a kiállított tárgyak – kéziratok, ősnyomtatványok, pénzérmék stb. – közelről is tanulmányozhatók.
Az összefoglaló szövegek és a kiállított darabok a hozzájuk tartozó feliratokkal együtt kattintás után nagyított formában jelennek meg a képernyőn. Szolgáltatásunk többlete a valós kiállításhoz képest, hogy a kötetekhez számos esetben további – belső vagy a kötéseket ábrázoló – képeket is csatoltunk. Az eredeti kiállítás videói is megtekinthetők az összeállításban. További újdonság a valós eseményhez képest a kiállítás tartalmáról szóló kurátori kisfilm a tárlat legelső termében. A kiállított kódexek jelentős részének teljes digitalizált változata rendelkezésre áll a corvinahonlapon, amelyet szíves figyelmükbe ajánlunk.
A kiállítás nyomtatott katalógusai:
A 2018-ban útjára indított szolgáltatás az Országos Széchényi Könyvtár 2002-ben létrehozott corvinahonlapjának megújított változata, s része a magyar nemzeti könyvtár vezetésével immár évtizedek óta folyó, összetett Corvina Programnak is.
A tematikus szolgáltatás távlati célja Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) uralkodói könyvtára, a Bibliotheca Corvina virtuális rekonstrukciója. A kódexek, ill. kisebb részben ősnyomtatványok teljes képi megjelenítése mellett a szolgáltatás fóruma kíván lenni az örvendetesen megújuló corvinakutatásnak is. Ez a töredékeiben is számottevő humanista gyűjtemény ugyanis nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi humanizmus- és reneszánszkutatásnak is egyik állandó, jelentős forráscsoportja – s egyben Magyarország egyik kulturális nagykövete a világban.
A szolgáltatás megújításának első ütemében az összes azonosított corvina adatlapja, a folyamatosan gyarapodó bibliográfia és számos egyéb érdekesség mellett, a hazánkban őrzött, valamint a wolfenbütteli (Herzog August Bibliothek) corvinákat tesszük közzé. Összegyűjtöttük továbbá mindazon corvinák elérhetőségeit – mintegy nyolcvan tétel –, amelyeket a külföldi őrzőgyűjtemények publikáltak saját oldalaikon.
Az Ex librisek a nemzeti könyvtárban című összeállítás a Diskay Lenke (1924–1980) grafikusművész hagyatékából rendezett 2009-es kiállítás nyomán készült virtuális tárlat. Az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára 1997-ben kapta ajándékba Diskay Lenke grafikusművész hagyatékát, amely 17 361 db ex librist tartalmazott, ill. ezek dúcait, grafikákat, a művésznő díjait, kiállításainak katalógusait. A feldolgozás során kiderült, hogy a gyűjtemény több száz különféle opusszámú Diskay Lenke által készített könyvjegyet, ill. ezek variánsait foglalja magába, több ezer duplummal. Az ex librisek többsége névre szóló, de vannak alkalmi, ill. ábrás ex librisek is. A kiállítás tárlóiban főként a névre szóló ex libriseket mutattuk be hat nagyobb kategória szerint: költők-írók, képzőművészek, szakírók, neves ex libris gyűjtők, természettudósok, zenészek.
2007-ben érkeztek haza a sárospataki református könyvtár a II. világháború idején a Szovjetunióba, Nyizsnij Novgorodba került könyvei. A köteteket az OSZK műhelyében restaurálták, később visszakerültek a Tiszáninneni Református Egyházkerület gyűjteményébe, Sárospatakra. A szolgáltatás a könyvek visszaérkezését, a sajtóvisszhangot, s a kötetek restaurálása után megrendezett kiállítást is bemutatja.
A tíz bambusz csarnoka című virtuális összeállítás az OSZK-ban megrendezett különleges, azonos című kiállítás legszebb darabjait mutatja be. A 2003-as kiállítás – amelyhez hasonló léptékű még sohasem volt Európában korábban – a Kínai Nemzeti Könyvtár kincseiből válogatott könyv- és nyomdászattörténeti műkincseket.
A mintegy háromezer-ötszáz évet számláló kínai írásbeliség dokumentumai szemléltetik – többek között – a kínai könyv kialakulását, a táblanyomtatás és a könyvformák változatait és a színes nyomtatás kialakulását is.
A három magyar díszkódexet, az Admonti Bibliát, a Magyar Anjou Legendáriumot és Nagylucsei Orbán Psalteriumát (OSZK) bemutató összeállítás középkori történetünk, művelődésünk és művészetünk három egymást követő korai szakaszát fogja át. Az első kódex a 12. század közepébe vezet, az Árpád-házi királyok idejére, a második az Anjou-dinasztia uralkodásához (14. sz. eleje) kapcsolódik, a harmadik pedig a Hunyadiak dicső évtizedeit idézi s átnyúlik a Jagelló-kor elejére is (15–16 század).