Hírlapok és folyóiratok gyűjteménye

Az Országos Széchényi Könyvtár köteles példányként kapta az ország határain belül megjelenő összes sajtóterméket, az újságok eleinte csak nagy hiányokkal érkeztek be, és a könyvtár meglehetősen elhanyagolta ennek a kiadványfajtának a kezelését. Az 1860-as évektől kezdve a periodikumok száma oly mértékben megnövekedett, hogy a feldolgozás nem tudott ezzel lépést tartani. Az Országos Hírlapkönyvtár létrehozása 1884-ben id. Szinnyei József, korának legnagyobb magyar bibliográfusa nevéhez fűződik, akit Trefort Ágoston kultuszminiszter bízott meg ezzel a feladattal. Évtizedes gyűjtőmunkája során számos hiányzó hírlap évfolyamait szerezte be pótlólag. A Széchényi Könyvtár állományába más nagy budapesti könyvtárak hírlapsorozatait is beolvasztották.

Az állomány korszerű feldolgozása szintén Szinnyei vezetése alatt indult meg. Az egyre jelentősebb gyűjtemény 1888-ban vált a könyvtár önálló osztályává. A 20. század harmincas éveiben a jobb helykihasználás érdekében megváltoztatták a hírlapállomány raktári elhelyezését, új katalógusokat állítottak fel. Az egyre nagyobb problémát jelentő állománymegóvás érdekében az 1952-ben megalakult Mikrofilmtár egyik fő feladata a hírlapok és folyóiratok mikrofilmre vétele. 1971 óta a Hírlaptár már nem önálló osztály, feladatait különböző más osztályok látják el.

Tovább

A hírlap- és folyóirat-gyűjtemény a Magyarországon legalább évente kétszer megjelenő időszaki kiadványokkal gyarapodik. A könyvtár ezen kívül teljességre törekedve igyekszik beszerezni a külföldön megjelenő magyar nyelvű, illetve magyar vonatkozású sajtótermékeket. A közvetlen hungarika-anyag körén kívül erősen válogatva gyűjti még a szomszéd országok legjelentősebb hírlapjait és folyóiratait, valamint más országok jelentősebb tudományos folyóiratait, elsősorban a történettudomány, irodalomtudomány, nyelvtudomány, könyvtártudomány és szépirodalom területéről.

Az állomány ma közel 400 000 évfolyamból áll. Értékét nemcsak nagysága határozza meg, hanem az is, hogy az itt őrzött hazai és külföldi hírlapok csaknem háromnegyed része országos viszonylatban is az egyetlen fennmaradt példány. A gyűjteményben megtalálható a magyar hírlapirodalomnak szinte minden jelentős emléke, az 1721-ben indult latin nyelvű Nova Posoniensiá-tól kezdve napjainkig. Kiemelkedő darabjai a legrégibb magyar hírlapok (Magyar Hírmondó, Magyar Kurír, Hadi és Más Nevezetes Történetek), a 18-19. század vezető folyóiratai (Magyar Museum, Uránia, Tudományos Gyűjtemény), a reformkor híres divatlapjai (Regélő, Pesti Divatlap, Életképek, Honderű), az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hírlapjai (Marczius Tizenötödike, Munkások Újságja, Közlöny, Kossuth Hírlapja, Komáromi Lapok), a 20. század fordulójának vezető folyóiratai (A Hét, Nyugat, Huszadik Század, Magyar Géniusz, Jövendő).

Az egyetemes sajtótörténet néhány kiemelkedő lapjának egyes évfolyamai is gazdagítják a könyvtár gyűjteményét. Így például az első francia újságnak, a Gazette-nek két 1637-ből és 1645-ből való száma, a Lipcsében megjelent Acta Eruditorum című tudományos folyóirat majdnem száz évfolyama, a Journal des Sçavans kötetei 1667-től kezdve, a hivatalos Wiener Zeitung több mint hatvan évfolyama.