A sztálini propaganda módosulásai címmel folytatódik a KönyvTÁRlat V. évada (Propaganda a XX. században) 2015. november 12-én.
Milyen is volt a sztálini propagandagépezet? Napjainkban életképes lehet-e? Tovább él-e valamilyen formában? A KönyvTÁRlat estjén választ kaphatunk ezekre a kérdésekre a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének vezetője, Kun Miklós történész előadásában, aki az Oroszország és a Szovjetunió történetéről legrégebben publikáló hazai szakértők egyike.
A sztálini jelzővel illetett totális rendszer nagymértékben támaszkodott a korszak jellegzetes propagandaszólamaira: világforradalom, ateizmus, küzdelem a 'nép ellenségei' ellen, az osztályharc fokozása, proletárdiktatúra, stb. Az 1940-es években a jelszavak (részben) módosultak, előtérbe került a birodalmi szemlélet, a hazafiság, a szláv szolidaritás fogalma. 1943-tól Sztálin erőteljesen manipulálta a korábban senyvedő ortodox egyházat is. A második világháborút követően a propaganda eszköztára kiegészült a győztes felsőbbrendűséggel, az orosz gyökerek primátusával, a kozmopolitizmustól való elhatárolódással (ami sokban, de nem teljesen harcos antiszemitizmussal volt azonos).
A 16.30-kor kezdődő előadást követően vendégeink a Versszínház Pokolbéli világnéző Faludy Györggyel című monodrámáját tekinthetik meg Turek Miklós előadásában.
József Attila és Radnóti Miklós egykori kortársa végig élte-írta a fél világot és csaknem az egész 20. századot. Ki volt valójában ez a világfi, akit a 60-as években irodalmi Nobel-díjra is jelöltek, Torontóban parkot neveztek el róla, Magyarországon pedig jórészt csak Villon-fordításai kapcsán ismerte a nagyközönség? Az előadás tulajdonképpen utazás Faludy kalandos, fordulatokban gazdag életében a huszadik század kacskaringós útvesztőin.
A rendezvény részeként vendégeink megtekinthetik a témához kapcsolódó mini-plakátkiállításunkat a magyarországi állami Sztálin-kultusz idejéből.