Husz János és a huszitizmus hatása a magyarországi művelődésben – könyvbemutató

A kötet előszava

A közép-európai kultúrák kölcsönös kapcsolatai előtünnek a történelem minden fontos fordulópontján, mondhatni térségünket a művelődéstörténeti kapcsolatok sűrű hálója fonja át. Tanulmánykötetünkbe a cseh vallási reformer, Husz János máglyahalálának 600. évfordulóján gyűjtöttük egybe személyének és a huszitizmusnak azokat a vonatkozásait, amelyek a magyarországi művelődésben is megőrizték a 15. század vallási reformmozgalmának emlékét.
Kötetünk a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, Vallástudományi Központ és az Országos Széchényi Könyvtár 2015 őszén közösen szervezett konferenciájának előadásaiból készült szerkesztett tanulmányokat tartalmazza. Az egyes tanulmányok a kezdetektől a 20. század derekáig mutatják be a huszitizmus magyarországi vonatkozásait. Szerzőik olyan kulcskérdésekre keresnek választ, mint például a „Huszita Biblia” eredete (Korompay Klára), vagy hogy a Prágában tanuló magyarországi diákoknak valóban olyan jelentős szerepe volt-e a huszita eszmék terjedésében, mint azt a korábbi szakirodalom feltételezte (Haraszti Szabó Péter), hogyan reagáltak a cseh husziták a mohácsi csatavesztés után egyre erősödö törökveszélyre (Kovács Eszter), a magyarországi reformáció cseh kapcsolatai (Mészáros Andor), illetve Husz János alakja, és jelentősége olyan kiemelkedő írók műveiben, mint Jókai Mór (Vesztróczy Zsolt) Németh László (Kiss Gy. Csaba). Mások fontos, Magyarországon őrzött huszita jellegű forrásokat mutatnak be, közük az Esztergomban őrzött antifonálét (Lauf Judit) és az Országos Széchényi Könyvtár két ősnyomtatványát, Husz János Postillájának kiadásait (Jan Pišna). A magyarországi vonatkozások mellett fontosnak éreztük, hogy teret adjunk olyan tanulmányoknak is, amelyek elsősorban a huszitizmus csehországi vonatkozásaira mutatnak rá (Berkes Tamás, Sixtus Bolom-Kotari, Hana Vlhová-Wörner), hiszen ez kevéssé ismert a magyar szakemberek számára, ugyanakkor olyan erős hatással voltak a hazai eszmetörténetre, hogy vizsgálatuk magyar szempontból is elkerülhetetlen. Az irodalom és művelődéstörténet mellett könytörténeti (Verók Attila), helytörténeti (Rokay Péter és Rokai Melina) érdekességekkel egészül ki.

A kötet tartalomjegyzéke

• Berkes Tamás: A huszita mozgalom František Palacký értelmezésében
• Bolom-Kotari, Sixtus: Jan Hus a husitství v českém protestantismu „dlouhého“ 19. století (Husz János, a huszitizmus és a cseh protestantizmus a „hosszú” 19. században)
• Haraszti Szabó Péter: A prágai egyetem és a magyarországi huszitizmus – A professzorok szerepe
• Kiss Gy. Csaba: A szellem és a hatalom. Husz János alakja Németh László drámájában
• Korompay Klára: Egy nyitott kérdés több tudományterület metszéspontjában: az ún. huszita biblia
• Kovács Eszter: A törökveszély értelmezése Bartoloměj Dvorský és Václav Budovec műveiben
• Lauf Judit: Az Esztergomban őrzött huszita antifonále kodikológiai vizsgálatának néhány eredménye és az Urunk színeváltozása zsolozsmaszövegének közlése
• Mészáros Andor: A cseh exulánsok és nyomdáik Magyarországon
• Pišna, Jan: Norimberská vydání Husovy Postily z let 1563 a 1564 – úvaha nad předmluvami a paratexty (Husz Postilláinak 1563-as és 1564-es nürnbergi kiadásai. Az előszavak és paratextusok vizsgálata)
• Rokay Péter – Rokai Melina: Újvidék környéke, mint a magyarországi huszita művelődés központja a XV. század harmincas éveiben
• Verók Attila: Dobra húzott huszita emberbőr? A könyvtörténész megjegyzése egy Husz-követő legendájának margójára
• Vesztróczy Zsolt: Eretnekek, katonák, rablók, nemzetépítők (A huszitizmus Jókai történeti tárgyú műveiben)
• Vlhová-Wörner, Hana: A cseh anyanyelvű liturgia megszületése a 14. század elején