„Volt a hazának egy-két énekem” ARANY 200

Az Országos Széchényi Könyvtár 2017-ben elsők közt csatlakozott az Arany János születésének kétszázadik évfordulóját ünneplő Emlékévhez. A Nemzeti Könyvtár mint a költői hagyaték egyik fontos őrhelye áprilistól decemberig mutathatta be „Más csak levelenként kapja a borostyánt”című kiállításán gazdag Arany-gyűjteményét – köztük a Toldi-trilógia legteljesebb kéziratát – a nagyközönségnek. A főtárlat köré a 2017-es év során rendezvények sora épült, melynek egyik záróeseménye volt a november végén megrendezett Tudományos Ülésszak, melynek tematikája ez évben a bicentenáriumhoz igazodott. A témában felkért jeles irodalomtörténészek mellett a szokásoknak megfelelően a Könyvtár kutatói, munkatársai mutathatták be az évfordulókhoz kapcsolódó eredményeiket, hiszen Arany János mellett Tompa Mihály bicentenáriuma is zajlott. E témák több tudományterületet is érintettek, az Arany-életmű irodalomtörténeti megközelítései mellett a szerző életeseményeiről, kortársakhoz a kortársakhoz fűződő kapcsolatáról, zenei és képzőművészeti recepciójáról is hallhattunk előadásokat. Kötetünk, a 2010-ben indult Bibliotheca Scientia et Artis sorozat jubileumi, 10. tagjaként, a konferencián elhangzott előadások tanulmánnyá alakított változatát adja közzé.

A tanulmányok első csoportja olyan dokumentumokkal, fennmaradt forrásokkal foglalkozik, amelyek Arany életében kerültek elrendezésre vagy Arany életeseményeihez, pályájához, korabeli megjelenésükhöz, bemutatóikhoz kapcsolódnak, ilyenek a levelezés egyes szegmenseit vagy Arany kapcsolati hálóját vizsgáló szövegek, Szűts-Novák Rita, Praznovszky Mihály, Kiss Domokos Dániel tollából vagy Mikusi Balázs Arany költeményeinek zenei recepcióját tárgyaló értekezése. De szintén e körbe illeszkedik Rózsafalvi Zsuzsanna az 1868-ban megjelent Arany Albumot bemutató írása, illetve Szörényi László a Toldi szerelmének műfajtörténeti, intertextuális kapcsolatait feltáró tanulmánya is.

A kötet írásainak másik csoportja Arany életművének későbbi recepcióját tárgyalja: hogyan formálták a magyar irodalom Arany-képét a 20. század első felében a Nyugat szerzői, illetve hogyan él, milyen hatása van a kortárs költészetben a 19. századi költőelődnek. Az előbbi témát Boka László, az utóbbit Visy Beatrix írása fejti ki.

Sárossy Deák László Arany verstani megfontolásaira reflektál, Vasné Tóth Kornélia pedig a költő és környezetének ex libriseit gyűjti össze. A tanulmánykötet zárása sajátságos kitekintés, Tóth Zsuzsanna restaurátor összegző helyzetjelentése: az Országos Széchényi Könyvtár Arany Emlékévhez kapcsolódó fontos szerepvállalását idézi meg, mely során képet kaphatunk a nagyszalontai Csonka-toronyban őrzött kéziratos hagyaték felmérésének, a Nemzeti Könyvtárba érkeztetésének és restaurálásra történő előkészítésének stációiról.