„Óhajtom a classicus írók tanulmányát”

A címül szolgáló idézet Arany P. Virgilius Maro Aenesise című tanulmányában található: „Nem azért óhajtom a classicus írók tanulmányát, hogy nyelvünkbe idegen sajátosságokat erőszakoljunk; hanem hogy szokjunk úgy bánni nyelvünkkel, mint ők a magukéval.” Az Arany által fordított, méltatott, elemzett alkotók valóban klasszikusok, ám ennek a kötetnek nem az a célja, hogy Arany János irodalmi műveltségének teljességét térképezze fel Aristophanéstól Gogolig; fő törekvése olyan világirodalmi témájú problémafejezetek közreadása, amelyek új lehetőségeket, irányokat kínálhatnak a további kutatások számára.

Arany olvasmányélményei változatos és termékeny módon hatottak költészetére és műfordításaira, irodalomszemléletére és kritikájára, gimnáziumi tanítására és folyóiratainak szerkesztésére. Műveiben olykor nehezen felfejthető, mégis tisztázható nyomai vannak az antikvitástól saját koráig terjedő irodalomnak., máskor viszont versek, mottók, műfajok, széljegyzetek, kritikák, levelek és fordítások tisztázzák vonzalmait és értékítéleteit.

Arany számára az irodalommal való foglalatosság mindig erőpróba, akár a tanításról, akár az olvasó és színházi közönség igényeihez való alkalmazkodásról, akár az esztétikai és elméleti igényességről volt szó. Az itt közölt összehasonlító tanulmányok azt bizonyítják, hogy mind műfordító és mint gondolkozó is a közvetített európai irodalom színvonalán állt.

Az ismertető Korompay H. János, a kötet szerkesztőjének Előszava nyomán készült.