„Látjátok feleim..." Magyar nyelvemlékek

A 2009-es átfogó és gazdag „Látjátok feleim...” című nyelvemlék-kiállítás anyagának katalógusa a 16. századig tárja elénk a magyar írásbeliség kezdeteinek forrásait a latinnal való együttéléstől az egyházi célú magyar emlékeken át a magyar nyelvű világi írásbeliség kezdeteiig. A kiadvány nemcsak a kiállítás leghíresebb darabjainak, mint például a Tihanyi Alapítólevél, a Halotti Beszéd és Könyörgés meg az Ómagyar Mária-siralom kódexeit adja közre kiemelkedő minőségű reprodukciókban, hanem a kiállítás anyagát szakértő, de a szélesebb közönség számára is élvezetes, jól követhető tanulmányok kíséretében mutatja be.

A kiállítás kapcsán lehetőség nyílt arra, hogy a néhány közismert nyelvemlék mellett középkori írott anyanyelvű kultúránk egésze figyelmet kapjon. A kereszténység felvételével a latint mint az írásbeli kultúra nyelvét átvette a Kárpát-medencében megtelepedett magyarság. A tulajdonnevek, határjelek nevei azonban kezdettől fogva magyarul kerültek bele a latin oklevelekbe, krónikákba, ezek szórványemlékeink, amelyek közül legkorábbi a Tihanyi apátság alapítólevele. A kiállítás nagyon gazdag válogatást nyújtott továbbá az 1440 és 1530 közötti másolt magyar nyelvű kódexekből. Igazi szenzáció, hogy az ún. Huszita Biblia három különböző korú másolata, a Bécsi, a Müncheni és az Apor-kódex a kiállításon találkozott először a valóságban is egymással. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őrzött, sokáig eltűntnek hitt Apor-kódexet az Országos Széchényi Könyvtár restaurálta a kiállításra. A nyelvemlék kódexek legnagyobb része latinul nem tudó apácák számára latinból fordított kegyes olvasmány. Az anyanyelvű olvasmányok iránti igény szélesedését a világi asszonyok számára összeállított imakönyvek jelzik. A középkor végén magyar nyelvű világi tárgyú verseket is papírra vetnek már, a műfaj korábban csak a szóbeliségben élt. A magyar nyelv a 16. század elején megjelenik a mindennapi írásbeliségben is, levelekben, jogi feljegyzésekben. A kiállított emlékek között az első részletes Magyarország térkép is szerepelt, valamint sok értékes műtárgy és az adott kort idéző használati tárgyak.

A tárlat kapcsán több új kutatási eredmény is született, a kötet tanulmányaiban fontos összefüggések, korszerű és újszerű ismeretek tárulnak fel. A könyvtörténeti témájú, a kódexek, fennmaradt iratok kötéseit, illusztrációit bemutató írások is hozzájárulnak ahhoz, hogy még pontosabb, érzékletesebb képet kaphassunk nyelvemlékeinkről.