Jelenések könyve. Magyarázatos bibliafordítás

Jelenések könyve. Magyarázatos bibliafordítás

Jelenések könyve. Magyarázatos bibliafordítás
Fordította: Méliusz Juhász Péter
Várad 1568
Hasonmás kiadás
Szerkesztette: Ötvös László
Előszó: Tőkés László
OSZK–Ötvös László, Budapest–Debrecen, 2017., 616 oldal
ISBN 978 615 806 511 5

14 000,- Ft
Kapható

Az egyháztörténeti kutatások lendületének szép jele, hogy 16–17. századi magyar nyelvű bibliafordításaink és -kiadásainak hasonmás kiadásai sorra jelennek meg. E művek eredeti kiadásai napjainkban gyakran nehezen elérhetőek, így kutatásuk is akadályba ütközött. Az új kiadások most már mind az egyház-, irodalom-, könyv-, nyomda- és művelődéstörténészekhez, mind a szép könyvek kedvelőihez, olvasóihoz könnyebben eljuthatnak. A facsimilék a kutatásoknak is új lendületet adnak, hiszen a művek újra az érdeklődés középpontjába kerülnek, így új kutatási eredmények születhetnek.

A neves debreceni prédikátor és tiszántúli szuperintendens Melius Juhász Péter (1532–1572) fordításaiból 2008-ban a Szent Jób Könyve (1565), 2010-ben Az két Sámuel Könyveinek, és az két Királyi Könyveknek.... (1565), továbbá 2011-ben A Szent Pal apastal levelenec, mellyet a colossabelieknec irt, predicacio szerent valo magyarázattya (1561) jelent meg hasonmás kiadásban. A sorozatot most Ötvös László szerkesztő gondozásában A Szent Jánosnac tött jelenésnec igaz és írás szerint való magyarázása... fakszimile kiadása folytatja, mely 1568-ban Nagyváradon jelent meg Hoffhalter Rudolf nyomdájában, a kötetet Tőkés László előszava ajánlja az olvasóknak.

Melius Juhász Péter is feladatának érezte, hogy a teljes Bibliát lefordítsa magyar nyelvre. „Miként a prédikátorokat, azt kívánja Isten, hogy valaminemű nyelven a juhok vadnak, azon nyelven prédikáljanak az híveknek, és ne bolondoskodjanak az idegen értelem nélkül való szóval. Így a Bibliát is azt akarja, hogy mindenféle nyelven legyen, s mindenek értsék az ő akaratját” – írja Melius. Továbbá azért is kell lefordítani a Bibliát a saját anyanyelvünkre, mert „noha deákul valami kicsint tudunk, de sokan nem értjük az Bibliát, akit olvasunk”. Ő, eltérően az erazmistáktól, nem nyelvi feladatnak tekintette a Biblia magyar nyelvre fordítását, hanem „a keresztyén atyafiakat, akik ezt kívánják, az Úr szavának szép igaz értelmével és magyarázatával akarja építeni”. Ahogy a Heltai Gáspár vezette kolozsvári tudós műhely, ő is részenként akarta bibliafordító programját megvalósítani. Rövid élete sajnos megakadályozta ebben.