A bábtervező mesél

A Móra kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár (melynek Színháztörténeti Tára őrzi Bródy Vera páratlan terveit) együttműködésében látott napvilágot az a közel négyszáz báb- és díszlettervet tartalmazó kötet, amely a Munkácsy Mihály- és Jászai Mari-díjas bábművész, báb-, díszlet- és jelmeztervező Bródy Vera teljes tervezői életművét mutatja be.

A művész munkássága az Állami Bábszínház (később Budapest Bábszínház) történetének 1952-től az ezredfordulóig terjedő korszakát öleli fel. Ezt az izgalmas periódust a művész saját, szubjektív szemüvegén keresztül láttatja, s visszaemlékezésében az élőbeszéd fordulataival adja vissza a bábszínház történetét, tervezői munkásságának periódusait, Franciaországba költözését, ahol pályáját a tervezés mellett a tanítás, a rendezés és a könyvkészítés is színesítette. Memoárja páratlan kordokumentum, tanúként idézi fel a színház életét, a sikereket és persze a kudarcokat is, írása egyaránt visszatükrözi a magyar kultúrához való kötődését és a francia kultúrához való mély vonzódását.

A kötet időrendben követi nyomon tervezéseit: a fontos bábtörténeti bemutatókat, és kiemelten a számára különösen kedves terveket, amelyek a visszaemlékezésben is nagyobb figyelmet kaptak. Bródy Vera tervei nemcsak bájosak és szépek, de alakjaiban szüntelenül fölsejlik a humor és irónia is. Az első ismert önálló tervezéstől, a Misi Mókus kalandjaitól indulva számos jelentős tervezésen, köztük a világsikert hozó A fából faragott királyfin át egészen az életmű betetőzését jelentő Tűzmadárig követhetjük nyomon a bábtervező pályáját. A könyv olyan vázlatokat és változatokat is bemutat, melyek soha nem kerültek bemutatásra, továbbá bepillantást enged Bródy Vera televíziós tervezéseibe, Franciaországban megjelent műveibe is.

A kötetet a kortársak, Molnár Gál Péter bevezető sorai, Láng István visszaemlékezése és Szilágyi Dezsőnek az 1996-os bábszínházi életmű-kiállításon mondott beszéde egészíti ki.