Vallások, kultúrák és társadalmak – nagyszabású konferencia Palermóban

2024/06/11

A Reformation Research Consortium (REFORC) éves konferenciák rendezésével segíti a kora újkori kereszténység időszakával foglalkozó kutatók eszmecseréjét, az idén immár tizenharmadik alkalommal. A rangos esemény ebben az évben a vallások, társadalmak és kultúrák közötti találkozások kérdését állította középpontba.

Az Afrika és Európa határán fekvő Szicília viharos története során sokszor szolgált a különböző vallások, kultúrák érintkező pontjaként: az arabok a Bizánci Birodalomról szakították le egy arab emirátust hozva létre, néhány évszázaddal később az északról érkező normannok alapították meg saját királyságukat. II. Frigyes idején nemcsak a szigetet, hanem az egész Német-római Birodalmat Palermóból kormányozták. Szicília történeti adottságaihoz illeszkedett a REFORC idei konferenciájának témaválasztása. A rendezvénynek a 2018-ban létrehozott La Pira könyvtár adott otthont, amely a Fscire (Fondazione per le scienze religiose Giovanni XXIII) fiókintézménye.

A 2024. május 13-ától 16-áig tartó konferencián mindennap több egész órás konferencia-előadás is elhangzott, amely a legkülönfélébb témakörök kapcsán vizsgálta a kultúrák közötti interakciókat, körbejárva a korabeli Európa valamennyi peremterületét.

Fabrizio D’ Avenia (Palermói Egyetem) Sicilia Sacra című előadásában a szicíliai misszionáriusok szerepét vizsgálta a görög szigetvilág, elsősorban a Kükládok katolikusainak lelkigondozásában. Aleksandra Lipińska (Kölni Egyetem) a kora újkori Lemberg felekezeteinek térhasználatát elemezte. Jan Loop (Koppenhágai Egyetem) Theodor Bibliander 1543-as, latin nyelvű Korán-kiadásának hatástörténetét mutatta be, amely bár egy középkori fordítást adott közre, hosszú ideig megkerülhetetlen volt az iszlám megismerésében.

Laura Beck Varela (Universidad Autónoma de Madrid) előadásának tárgya a spanyol-amerikai országok katolikus alkotmányai voltak. Daniel Lindmark (Umeå Egyetem) a svéd lutheránus egyház és a számik kapcsolatát mutatta be. A kérdésnek számos könyvtörténeti vonatkozása is volt, mivel a svéd államegyház a 17. sz. eleje óta adott ki ábécéskönyveket, katekizmusokat, Bibliákat több számi dialektusban is. Újlaki-Nagy Réka (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) előadásában a legszélsőségesebb szentháromság-tagadás, az ún. nonadorantizmus kérdését vizsgálta erdélyi protestáns gondolkodók példáján, és hogy mennyiben szükségszerű vagy sem ebből a krisztológiai pozícióból a judaizálás felé való továbblépés.

A nemzeti könyvtárat a konferencián Tóth Anna Judit, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának kutatója képviselte. Előadása a The Pammakaristos Church, Constantinople, 1455–1588: A Case Study on Interreligious Contacts címet viselte.

Dr. habil. Tóth Anna Judit előadásának rövid tartalma: Konstantinápoly török bevétele után a Theotokos Pammakaristos-templom szolgált a pátriárka székhelyéül mintegy másfél évszázadon át. A korszakból meglepően sok részletes beszámoló maradt fenn a templomról és az ott őrzött kegytárgyakról, többnyire nyugati utazók tollából. Az utazók többnyire diplomácia missziók részeseként vagy zarándokként érkeztek, és többek is azzal a határozott céllal, hogy elősegítsék a protestáns egyházak és a görög ortodoxia közötti közeledést a katolicizmussal szemben. Többen beszámoltak közülük arról, hogy a templomban őrizték ekkor Szent Paraszkévának, a Balkán kiemelkedő jelentőségű szentjének ereklyéit, amelyet Belgrád török elfoglalása után szállítottak ide. Bár az utazók nem ismerték fel ennek teljes jelentőségét, de mégis megőrizték annak emlékét, hogy az ereklyék körül sajátos, a felekezeti és a vallási határokat túllépő kultusz alakult ki Konstantinápolyban.