A lengyel Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Lengyel Könyvintézet közösen szakértői konferenciát rendeznek az olvasást támogató gyakorlati lehetőségek témakörében.
Több szakterületről és régióból várnak szakembereket, hogy megosszák a sikeres projektek, valamint a jó gyakorlatok tapasztalatait az alábbi témakörökben:
1) az állam anyagi beavatkozásának formái és területei a könyvkiadás és az olvasás támogatásában;
2) a könyvtárak szerepe az olvasás elterjesztésében, a könyvtárosok kompetenciáinak építése, és a könyvtárak vezetésének jövőkép-orientált megközelítése;
3) oktatási, művelődési, társadalmi és tudományos projektek alkalmazása az olvasás támogatását célzó politikában;
4) jó gyakorlatok a nem-olvasók és a fiatalok aktiválására, motiválására;
5) új technológiák a könyvolvasás elterjesztésében;
6) könyvpiac és kulturális politika - együttműködés és kihívások;
7) az olvasás elterjesztését célzó intézmények közötti együttműködés lehetséges modelljei;
8) olvasási szokások kutatása, kitekintéssel a digitális világ nyomán felmerülő kihívásokra.
A konferencia Varsóban kerül megrendezésre, 2017. május 16. és 17. között.
Dr. Boka László, könyvtárunk tudományos igazgatója „Olvasásra ösztönzés, irodalomra oktatás, kultúrára csábítás. Könyvek közt a digitális korban?” címmel tart előadást a konferencián.
Az előadás szinopszisa:
Az előadás többes szemszögből vizsgálja a címben jelzett témakörök egy-egy szeletét. Egyetemi oktatóként és a magyar nemzeti könyvtár tudományos igazgatójaként a kánonképzés és fenntartás intézményesült formáin, megújuló átörökítési kódjain át azon lehetőségeket igyekszem vizsgálni, melyek révén a mai ifjakat, s legfőképpen az ún. Z generáció tagjait arra buzdíthatjuk, hogy használják, s valóságosan is látogassák a funkcióit tekintve egyre inkább nyílt, kulturális-közművelődési és infóbróker térként működő közgyűjteményeket. Az olvasási szokások látványos megváltozása nem pusztán a pedagógus társadalmat és az egyetemi oktatókat készteti alapos újragondolásokra, de a közgyűjteményi szakembereket is, ugyanakkor megmutatja az alapvető eltéréseket „digitális bennszülöttek” és ahhoz alkalmazkodni igyekvők közt is, melyek kevéssé generációs, mintsem szemléleti aspektusokat rejtenek.