Az esemény első napján Pray György életét és munkásságát, valamint a jezsuita rend XVIII. századi történetét mutatták be az előadók, akiket Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, P. Koronkai Zoltán SJ, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány socius provincialisa és Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár köszöntött az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban.
A konferencia második napján az OSZK-ban az előadók arra tettek kísérletet, hogy újraaktualizálják a Halotti beszédet és a Pray-kódexet. Rózsa Dávid főigazgató köszöntőjében elmondta, hogy valamennyi magyar nyelvet beszélő helyzete kiváltságos, hiszen hozzáférhet ahhoz a szövegemlékhez, amely stilisztikai, nyelvtörténeti és kultúrtörténeti aspektusból is különleges jelentőségű. „A Halotti beszéd a magyar nyelv első olyan pillanatát rögzíti, amikor filozófiai és retorikai tartalom, ragozási rendszer, szókészlet, trópusok egyszerre vannak jelen.”
A köszöntőt követően Sarbak Gábor, a Fragmenta et Codices csoport vezetője szólt az egybegyűltekhez.
A nemzeti könyvtár részéről az előadók sorában láthattuk Madas Edit és Boreczky Anna kutatót a Fragmenta et Codices csoportból, valamint Tóth Zsuzsanna restaurátort.
A kétnapos tanácskozás – amely az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, az ELKH BTK Történettudományi Intézet, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára és az OSZK együttműködésében valósult meg – előadásai jól láttatták a konferencia címében szereplő három fogalom összefüggéseit.
Kapcsolódó tartalom:
A konferencia programja