Élő webináriumon keresztül fedezhet fel középkori és reneszánsz kódexeket könyvtárunk kutatóival

Könyvtárunk a Petőfi Irodalmi Múzeum irányításával 2020 tavaszán kezdte meg az együttműködést a Magyar Nemzeti Levéltárral, a Magyar Nemzeti Galériával, a Szépművészeti Múzeummal és a Magyar Nemzeti Múzeummal, amelynek eredményeként elkészült a Kapocs című virtuális tárlat. 

A közgyűjteményi együttműködés végső szakaszában az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai három tartalomszolgáltatásról – Magyar nyelvemlékek honlap, Bibliotheca Corvina Virtualis és A Corvina könyvtár budai műhelye 3D – tartanak előadást. A webináriumok életre hívója a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ, az előadások az oktatást – elsősorban a közoktatást – kívánják támogatni.

A Magyar nyelvemlékek honlap a nemzeti bibliotékában 2009 októbere és 2010 februárja között látható „Látjátok, feleim…” című nyelvemlék-kiállítás kapcsán jött létre. Az unikális dokumentumokat felvonultató tárlat Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából a Magyar Nyelv Évének nyilvánított 2009-es esztendő előtt tisztelgett. A honlap középkori magyar nyelvű szövegeink világába vezet be számos digitalizált (nem csak az OSZK-ban őrzött) kézirat, bibliográfiák, a nyelvemlékeket ismertető szövegek és multimediális anyagok segítségével.

A webinárium második felében a Bibliotheca Corvina Virtualis elnevezésű webfelület, azon belül pedig a nemzeti könyvtár 2018/19-es, A Corvina könyvtár budai műhelye című monumentális kiállításának 3D virtuális változata kerül bemutatásra, amely az érdeklődők otthonába viszi el e világhírű dokumentumokat, és rekonstruálja az eredeti kiállítás élményét. A tárlaton a kéziratok közül több, művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal volt látható Magyarországon. Igazi különlegesség, hogy a hazánkban őrzött 53 corvina csaknem hiánytalanul találkozott a kiállításon.

A Corvina könyvtár modern kori kutatása a 19. századra nyúlik vissza. Az elsődleges feladat a szétszóródott, részben elpusztult gyűjtemény lehető legteljesebb rekonstrukciója volt, amit a 20. század utolsó harmadára nagy arányban sikerült megvalósítani. Az utóbbi három évtized kutatásai már „mélyfúrásokat” végezhettek a területen. Az előadás két jelentős eredményre koncentrál ezek közül: a könyvtár megalkotásának szerepére Mátyás uralkodói legitimációjában és reprezentációjában, valamint az 1480 körül létrehozott budai könyvkészítő műhelyre.