Könyvtárunk alapításának 220. évfordulója alkalmából készült el Esszencia című első nagyszabású állandó kiállításunk

Az Esszencia című első nagyszabású állandó kiállítás könyvtárunk alapításának 220. évfordulója alkalmából, 2022-ben készült. Az alapító, Széchényi Ferenc gróf előtt tisztelgő és a történelmi előzménynek tekinthető Corvina könyvtárat is felidéző, valamint a több mint tízmilliós dokumentumállomány összetettségét, rétegzettségét bemutató, az írott magyar kulturális örökség teljességét reprezentáló, magyar és angol nyelvű állandó kiállítást ajánljuk minden korosztály számára.

 

 

Az OSZK alapításának ünnepére új, a könyvtár alapítása és alapítója, Széchényi Ferenc gróf előtt tisztelgő és a történelmi előzménynek tekinthető Corvina könyvtárat is felidéző, valamint a több mint tízmilliós dokumentumállomány összetettségét, rétegzettségét bemutató, az írott magyar kulturális örökség teljességét reprezentáló, magyar és angol nyelvű kiállítás nyílt meg a nemzeti könyvtár épületében. A falakon, a tárlókban és az érintőképernyők segítségével elbeszélt több, önállóan is értelmezhető kiállítási részterület egy-egy témát, vetületet emel ki. A családok, a diákok és minden korosztály számára egyaránt érdekes kiállítás az épület két szintjén terül el.

A főbejáratnál Hunyadi Mátyás és Széchényi Ferenc portréja és a hozzájuk kapcsolódó idézetek fogadják a látogatót, azt is megjelenítve, hogy a nemzeti könyvtár – miként ez számos más európai nemzet történetében megvalósulhatott – az uralkodói könyvtárból fejlődhetett volna ki, ha Hunyadi Mátyás nevezetes Corvina könyvtára nem pusztul el, illetve szóródik szét a török megszállás éveiben.

Széchényi Ferenc gróf a 18. század végén magánkönyvtárát alakította hungarikagyűjteménnyé, ezzel lefektetve a magyar nemzeti könyvtár alapjait, s meghatározva annak fő gyűjtőkörét. A nemzeti gyűjtemény alapítását a könyvtárak védőszentjének, alexandriai Szent Katalinnak ünnepére időzítették. 1802. november 25-én írta alá Széchényi Ferenc az alapító okiratot, amelyet II. Ferenc császár és magyar király november 26-án szentesített. A bejáraton belépve érintőképernyős vitrin fogadja a látogatót, amelynek képernyőjén korszerű vizualizáció jeleníti meg Széchényi Ferenc az alapításhoz kapcsolódó levelezésének egy részét. A gróf közel hétszáz levélben tájékoztatta a korabeli politikai, egyházi és tudományos elit tagjait a nemzeti könyvtár alapításáról. Leveleihez a könyvtár katalógusának saját költségén nyomtatott első köteteit is csatolta. A teljes levelezésből való válogatás alapján készült vizualizáció középpontjában Széchényi Ferenc áll, körülötte a 100 legismertebb, legérdekesebb címzett adatlapokkal ellátva, a vitrinben pedig a Széchényi-válaszlevelek másolataiból készített kreatív installáció látható.

 

A közösségi tereket behálózó, több részből felépülő kiállítás összekapcsolódik a 2022. március 15-én megnyílt, a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal gyűjteményünkben őrzött kéziratai köré épített, Vershaza című tárlatunkkal is. Ennek bejárata mellett újrainstallálva mutatjuk be azt a műtárgyat, amelyet 1853-ban angol hölgyek és urak vásároltak és adományoztak Kossuth Lajosnak, aki emigrációja első éveiben – angliai körútján, 1851 őszén – nagy sikerű beszédeket tartott, s szónoki tehetségével és nyelvtudásával lenyűgözte az angol közönséget. A „könyvek háza”, azaz Shakespeare szülőházának makettje a drámaíró műveinek köteteit tartalmazza, utalva ezzel Kossuth nyelvtudásának forrására is. Míg a Vershaza-kiállítás a csaknem kétszáz éve velünk élő három meghatározó költeményen keresztül a magyar identitásról beszél, a mellette lévő folyosószakaszon – gróf Apponyi Sándor hungarikagyűjteményéből válogatott útleírások segítségével – a magyarságról és a velünk élő nemzetiségekről kialakult képet mutatjuk be összeállításunkban. Nyugat-európai utazók nyomán idézzük fel a kora újkori Magyar Királyság vidékeit, felelevenítve, milyen szövegeken keresztül ismerhettek meg minket, magyarokat és a velünk élő nemzetiségeket az európai utazók az újkorban, s hogy milyen kép élt rólunk, és mi várta a Kárpát-medencébe érkezőket.

A bejárati szint másik részén, a büfé folyosóján az egyik leggazdagabb magyar irodalmi hagyaték, a Babits-hagyaték fényképanyaga ihlette összeállítás fogadja a látogatót. A nagyrészt asztaltársaságot, az asztal örömeit megjelenítő képeken Babits pályatársai és barátai láthatók. A minitárlat a képek készítője, Török Sophie előtt is tiszteleg, aki több ezer felvételével páratlan dokumentumegyüttest adott az utókornak, amely betekintést enged a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alakjának hétköznapjaiba, közösségi életébe. A fotókhoz kapcsolódóan az azokon szereplő írók és költők kézirataiból adunk válogatást.

Az információs pult mögötti részen és azt körbevevő falakon az OSZK intézménytörténeti fotóiból válogatva jelenítjük meg a könyvtár múltjának hosszú Múzeum körúti időszakát, emlékezve ezzel egykori kollégáink nemzedékeire is. A főlépcsőn keresztül az épület következő szintjére jutva, az egymással szemben lévő két nagy falfelület és az előttük elterülő terek egyike a Corvina könyvtár történetét idézi fel, a másik Széchényi Ferenc gróf 1802-es könyvtáralapításának, valamint az első időszak legnagyobb gyarapításának, Jankovich Miklós gyűjteménye megvásárlásának állít emléket. 

 

Az ún. corvinatermek előtt elterülő egységes látványelem, a „hullámzó” corvinafal középpontjába az a három, most felújított kárpit kerül, amelyet a corvinák motívumainak felhasználásával 2006-ban szőttek Mátyás könyvtárának emlékére. A Corvina-hommage része Mátyás és Beatrix híres márványportréjának másolata is. Körülöttük képes-szöveges összeállítás idézi fel a corvinák történetét, az érintőképernyők pedig további gazdag anyagot kínálnak a tárgyban. A corvinafal előtti térben helyet kapott egy múzeumpedagógiai asztal is. A corvinaemlékekkel szemben, az alapítók tere középpontjában az újjáalakított, s új helyre került ún. Széchényi-szekrény áll. A szekrény, amelyben Széchényi Ferenc könyvei láthatók, a kétezres évek elején készült. A szekrény bal és jobb szárnya közé az alapítót és Jankovich Miklóst bemutató érintőképernyő kerül, a tér egy-egy kiemelt pontjára pedig a két személyt ábrázoló festménymásolat. Az alapítók terében helyet kap továbbá két nagy méretű tárló is, amelyekbe egyrészt a Széchényi családot bemutató, másrészt Széchényi térképgyűjteményére is utaló új installáció kerül.

A témához kapcsolódóan Őrzők címmel két érintőképernyőn tekinthetők meg az új, rövid filmfelvételek, amelyeken a nemzeti könyvtár munkatársai egy-egy általuk választott gyűjteményi dokumentumot mutatnak be. A kiállítás megnyitásakor látható másfél tucat 2-3 perces filmfelvétel folyamatosan bővül majd. A két, egymással szemben lévő tér között megjelenített hat téma (Autográf, Kópia, Kód, Matéria, Vizuális, Audio) installációi különböző szempontokat kiemelve mutatnak be más-más vetületeket a gyűjteményből. A falakon olvasható rövid összefoglalások mellett a tárlókban lévő másolatok és installációk, valamint az érintőképernyőkön futó összeállítások segítségével egy-egy téma jobban is megismerhető. Autográf címmel a jeles és névtelen szerzők által írt kéziratok és kézirategyüttesek kerülnek a középpontba, felhíva a figyelmet a nemzeti könyvtárban őrzött számos becses egyedi kéziratra, gépiratra és fogalmazványra. A tárlóban Dante Isteni színjátékának Babits fordításához köthető több dokumentuma látható.

 

A Kópia című rész a másolat fogalmát tág összefüggésbe helyezi az antikvitás sokszor csak másolatokban ránk maradt műveitől kezdve a hamisítás izgalmas esetein keresztül a kultúra terjesztését és „fogyasztását” lehetővé tévő reprográfia bemutatásáig. Itt kap helyet a tárlóban a Halotti beszéd és Könyörgés, az első összefüggő magyar nyelvemléket tartalmazó Pray-kódex kettes számú díszmásolata is.

Kód címmel a kultúránkat hordozó alapvető jelrendszer, a betűírás mellett más „kódokat” is bemutatunk a gyűjteményből – a Braille-írástól a dombornyomott térképig. Az itt látható érintőképernyős vitrinben a nyelvek (kódok) sokszínűségét a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal fordításaival reprezentálják az Országos Idegennyelvű Könyvtár munkatársai.

Matéria, azaz a dokumentumokat hordozó különböző anyagok a témája a negyedik csomópontnak. A papirusz, a pergamen és papír bemutatása mellett különleges hordozók – pl. a selyem –, valamint a XX. század és korunk modern hordozói is megjelennek az összeállításokban.

A Vizuális című részben azokra a gyűjteményi dokumentumainkra irányítjuk a figyelmet, amelyek esetében kifejezetten a képi megjelenítés áll a középpontban: plakátok, alkalmazott és művészi, egyedi, illetve sokszorosított grafikák és fotók, illetve az ún. kisnyomtatványok széles tárháza – a báli meghívóktól kezdve a szentképeken át a naptárakig és szórólapokig láthatók a tárlókban és a monitoron.

Az Audio címmel jelzett részben a könyvtárunkban őrzött hangoké a főszerep. A kiállított régi fonográf mellett Kossuth Lajos beszédtöredékétől kezdve a Szabad Európa Rádió és a BBC Magyar Adásának műsoraiig számos hanganyag részletét hallgathatja meg a látogató.

 

Kapcsolódó tartalmak:

Videoajánló az ESSZENCIA című kiállításról

Nemzetközi belsőépítészeti díjat nyert az Esszencia

Nemzetközi elismeréssel jutalmazták az Országos Széchényi Könyvtár Esszencia című kiállítását