Személy köré szerveződő

A szolgáltatás Monica Porter Halálos körhinta – Rácz Vali, a dizőz című kötetének magyar kiadásához kapcsolódva ad bőséges ízelítőt az 1930-as és ’40-es évek népszerű dizőzének fennmaradt hangfelvételeiből. A kötet fordítója és szerkesztője, Péter Zsolt által összeállított diszkográfia teljességre törekszik. A felvételek legtöbbje pedig az OSZK Zeneműtárának több mint félszázezer darabos gramofonlemez-gyűjteményében fellelhető eredetik digitalizálása nyomán meg is hallgatható a lemezcímkék fotói közepén található lejátszás gombra kattintva.

A Rákóczi-induló című tematikus honlapunk a Hymnus (Kölcsey Ferenc, Erkel Ferenc; 1823, 1844) és a Szózat (Vörösmarty Mihály, Egressy Béni; 1836, 1843) megszületése előtti évtizedekben a magyar nemzet legfontosabb zenei szimbólumának számító, ám népszerűségét és tekintélyét máig töretlenül megőrző zenemű legfontosabb 19. századi hangszeres feldolgozásairól nyújt rövid áttekintést. Az ún. Rákóczi-nótából származó, történetében legalább a 17. század közepéig visszanyúló dallam egészen a 19. század kezdetéig maradt használatban, amikor egy közreadott variánsa a ma ismert Rákóczi-induló modelljévé vált. Az indulót Erkel Ferenc (1840), Liszt Ferenc (1847, 1851, 1853, 1871) és Hector Berlioz (1846) is feldolgozta, s ezek nyomán a Rákóczi-induló népszerűsége tovább nőtt. Az 1848–49-es szabadságharc bukását követően azonban csak 1859-ben hangozhatott fel ismét nyilvánosan. A politikai légkör enyhülésével az 1860-as években sorra jelentek meg a Rákóczi-induló további feldolgozásai is.

Angol nyelven is elérhető szolgáltatásunk egyaránt közreadja a Rákóczi-induló feldolgozásainak különböző kiadásait és a Zeneműtárunkban őrzött szerzői kéziratos partitúráit (Liszt, 1840; Berlioz, 1846).

Dr. Horváth Tibor (1935–2011), a magyar könyvtártörténet meghatározó alakjának pályáját bemutató összeállítás a Horváth Tibor özvegyétől, Dr. Horváth Tiborné Töröcskei Évától kapott képanyagra, valamint az OSZK törzsgyűjteményének és virtuális gyűjteményeinek dokumentumaira épül.

Horváth Tibor 1961-től 1978-ig az OSZK munkatársaként dolgozott, többnyire vezető beosztásban a Tájékoztatási Osztályon, majd a korszerű könyvtárosképzés elméletének megszervezésében meghatározó szerepet vállaló Könyvtártudományi és Módszertani Központban. A hazai könyvtárosképzésben későbbi pályája során is fontos szerepet töltött be, s egyik kezdeményezője volt az informatika/információtudomány hazai könyvtártudományba való szerves integrálódásának. A könyvtáros szakmai közéletben folyamatosan részt vállalt. Tudományos életművét 126 publikáció, 20 jegyzet, tankönyv és egyéb szakkönyv, továbbá a Papp Istvánnal közösen szerkesztett ötkötetes Könyvtárosok kézikönyve alkotják.

A Gobbi Hilda (1913–1988) halálát követő esztendőben, 1989-ben került a művésznő dokumentumhagyatéka az OSZK Színháztörténeti Tárába.

Gobbi életének különösen izgalmas emlékei azok az albumok, amelyek színészi, közéleti pályájának összegyűjtött képeit, a kritikai és a személyes visszhang lenyomatait őrzik, s utazásairól is beszámolnak.

A további képes, mozgóképes emlékek a művésznő jeles színészi teljesítményeit, s a sokak által példának tekintett közéleti munkásságát idézik meg.

A Mozart, K. 331 (A-dúr szonáta) című tematikus honlapunk a 2014 szeptemberében bemutatott Mozart-kézirat négy lapját, a „török indulóval” záruló 331-es Köchel-jegyzékszámú A-dúr szonáta eredeti kézirattöredékét közli az OSZK Zeneműtárának gyűjteményéből. A dokumentum honlapja ismerteti a felfedezés körülményeit és jelentőségét, valamint azt is, hogy a kézirat alapján milyen pontosításokat lehet végezni a mű eddig ismert kottáján. A honlapon továbbá megmutatjuk az OSZK-ban megtalálható másik Mozart-zenemű kéziratát is, a K. 269c jegyzékszámú kottatöredék oldalait is.

A Kincsek gróf Széchényi Ferenc Könyvtáralapító gyűjteményéből – Egy kozmográfiai atlasz különlegességei című virtuális kiállítás alapjául egy azonos témájú, 2011-ben indult térképkiállítás-sorozat részei (1., 2., 3., 4., 5., 6.) szolgáltak. A térképgyűjtemény a világ egészét átfogó világatlasznak, szakmai kifejezést használva, kozmográfiai atlasznak tekinthető, amely nemcsak geográfiai és topográfiai térképeket, de a világ kisebb vagy nagyobb területeinek, vagy épp szokatlan témáknak a térképi ábrázolásait is tartalmazza.

„A teremtés dicsérete” című  szolgáltatás Weöres Sándor költő és Illés Árpád festőművész barátságát, egymásra hatását és közös alkotói munkáját mutatja be. A honlap a 2013 őszén, Weöres Sándor születésének centenáriuma alkalmából megrendezett azonos című kiállítással egy időben, és az ott látható dokumentumok – Illés Árpád Weöres Sándor munkáihoz készült illusztrációi, jelmez- és díszlettervei, mindkettőjük rajzai és közösen született munkáik, a nagyközönség előtt korábban ismeretlen számos Weöres-kézirat, a ritkán látható Illés Árpád-festmények és metszetek – közül válogatva készült el.

A Művészet és tudomány – lélek és test című virtuális kiállítás Szalay Karolának (1911–2001), az Operaház egykori prímabalerinájának (aki az 1920-as évek végétől az 1950-es évek közepéig részese volt a hazai balettszínház önállósodásának és korszerűsödésének) életpályáját mutatja be. A szolgáltatás Szalay Karola, az Operaház örökös tagja, magántáncos, balettmester, koreográfus és a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténész-doktora születésének 100. évfordulója alkalmából készült a Színháztörténeti Tár által 2011-ben rendezett kamarakiállítás alapján.

A magyarul tudó horvát klasszikus – Krleža című szolgáltatás a 20. század egyik legjelentősebb európai írójaként számon tartott Miroslav Krleža életművének magyar vonatkozásait (műveinek számos, a magyar viszonyokat illető reflexióit és gazdag magyar fogadtatását) mutatja be. A szolgáltatás az író halálának harmincadik évfordulójára a 2011-es Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából rendezett OSZK-s kamarakiállítás alapján készült, s az egykor tiszteletbeli magyar írónak is nevezett Krleža életművének a kiállításon is szereplő dokumentumai (kéziratok, fotók, színházi műsorfüzetek, színlapok stb.) mellett ott közzé nem tett további fotókat, szöveges információkat, regény-, novella- és esszérészleteket, kiegészítő információkat is felvonultat. A szolgáltatás önálló menüpontban örökíti meg az eredeti kiállítás emlékeit is.

Az Erkel Ferenc életművét középpontba állító honlap 2010-ben, a zeneszerző születésének 200. évfordulója kapcsán indult útjára. A kezdeményezés elsődleges célja („kutatószoba”), hogy – előmozdítva a dokumentumok digitalizálását – hozzáférhetővé tegye az OSZK Zeneműtárában őrzött Erkel-hagyaték számos darabját, s hogy gyűjtőoldala legyen a velük kapcsolatos tudományos közléseknek, eredményeknek. Az Erkel-életmű minden egyes darabját külön bemutató adatlapok jól strukturáltan teszik közzé az egyes művekhez kapcsolódó információkat, adatokat. A népszerűsítő felület („tanulószoba”) a terjedelmes életmű három kiemelkedő művét, a Himnuszt, valamint a Bánk bán és a Hunyadi László című operákat állítja középpontba.