Főúri készletek, egyedi mesterművek, eredeti kéziratok, levelek, és a Képes Krónika 19. századi nemes másolata is látható többek között a gazdag kiállításon, amely felsorakoztatja a világhírű herendi porcelánok és a könyvtár egyedülálló gyűjteményében található művek legszebb, legkülönlegesebb darabjait.
Az európaiak számára izgalmas és egzotikus Kelet a 18. század óta folyamatosan kedvelt inspirációs forrása volt az opera-szövegíróknak. Kiállításunkban tematikusan csoportosítva mutatjuk be a témához kapcsolódó műveket: Bibliai történetek, A mesés Kelet, Egyiptom földjén.
Az Erdély és Magyarország történelmét, kultúrtörténetét, képzőművészeti és irodalmi életét is alapvetően befolyásoló rendkívül sokoldalú ember egyaránt volt színházi intendáns, díszlet- és jelmeztervező, író, grafikus, politikus és irodalomszervező.
Az egyedi műként tárolt, valamint atlaszokba kötött több, mint 300 hajózási térkép nem csak mennyiségét tekintve mondható jelentős gyűjteményrésznek, de a 17-18. századi tengerészeti térképkiadványok számos értékét is magába foglalja.
„A világirodalom hevert Tolnay Klári lábainál! Életet lehelt remekművek elsárgult papírlapjain elénk pergő nőalakokba. Nem tudunk feledni egy pillantást, egy hangsúlyt, egy felhúzódó szemöldököt és mosolyra kanyarodó ajkat, egy légiesen suhanó nemes tartást. Belénk ivódtak és összenőttek a karakterrel. Mert újra és újra bűvkörébe vonta régi és új közönségét, napról napra megteremtve azt a csodát, melyet e reproduktív művészet, a színészet csak legnagyobb képviselői képesek létrehozni: a valódi átlényegülést!"
Góg Laura: Tolnay Klári szerepei színpadon és filmen
Huszonévesen már a falukutató mozgalom egyik vezéralakja volt, tényszerű szociográfiai munkáival (A tardi helyzet, Cifra nyomorúság) tükröt állított az akkori Magyarország igazságtalan társadalmi berendezkedése elé. A harmincas évek végén a hazai nemzetiszocialista és nyilas eszmék térnyerése ellen írt tanulmányában (Két pogány közt) és a Magyar Nemzetben megjelenő publicisztikai írásaiban szólított „szellemi honvédelemre”.
„A most bemutatásra kerülő könyv és a kiállítás számomra elsősorban a konkrét, s egyben szimbolikus pillanat megtalálásának az élményét adta. Szóljon a fotó ferencvárosi tűzfalról vagy antik csipke előtt merengő, kidolgozott asszonyarcról, a tünékeny pillanatról, kérem, osztozzanak velem az élményben!" Sajó Andrea
A kiállítás áttekinti az Ezeregyéjszaka magyarországi fogadtatásának főbb állomásait a kezdetektől napjainkig.
Bemutatja azokat az európai fordításokat, melyek ismertek voltak Magyarországon, illetve forrásul szolgáltak a magyar nyelvű Ezeregyéjszaka-kiadások számára.
1812. február 9-én nyílt meg a pesti Német Színház a mai Vörösmarty téren Kotzebue két darabjával, melyekhez Beethoven komponált zenét.
A Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiállítása.