Janua linguae latinae reserata aurea, Leutschovianae, 1643
Írta: Johannes Amos Comenius
Hasonmás kiadás
A szlovák nyelvi kultúra jeles emléke a XVII. századból
A kísérő tanulmányt írta: Käfer István
Készült az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában őrzött RMK I. 742a/2. és RMK I. 742b/2. jelzetű kolligátum alapján.
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009., 762 old.
ISBN 978 963 200 560 7
A XVII. századra a szlovák is ugyanolyan országos köznyelv let,' mint a latin, a magyar és a német. Igaz, a mai szlovák irodalmi nyelv alapváltozatát végül csak 1843-ban fogadták el a katolikusok és az evangélikusok, amikor megállapodás született arról, hogy nem a nyugati, hanem a középső nyelvjárásra alapozva dolgozzák ki a máig érvényes egységes nemzeti irodalmi nyelvet. Emellett a szlovák művelődés szerves része volt a magyarországinak, és a több-kevesebb szlovakizmust tartalmazó „biblikus cseh” országosan használt nyelv a latin, a magyar és a német mellett. Az értelmiség jelentős része is többnyelvű.
A Regnum Hungariae északi felében 1620-tól, a Fehérhegyi csata után jelentős számú cseh értelmiségi talált menedékre. Vállalkozásaikkal, nyomdáikkal, kulturális, egyházszervező munkájukkal komoly értékeket hoztak létre a régióban mind a szlovák evangélikusok, mind a magyar reformátusok körében. Az Országos Széchényi Könyvtár a retrospektív nemzeti bibliográfia feladatának megfelelve nagy gondot fordít az egész egykori országterületen bármilyen nyelven megjelent nyomtatványok feldolgozására. A bibliotéka gyűjteménye napjainkban is értékes kiadványokkal gyarapodik. Így Johannes Amos Comenius (Komenský) Janua lingvae latinae reserata aurea… Lőcse 1643 című műve is jeles nyelvi hungarikum, a magyar fordítás Szilágyi István Benjamin munkája. Az OSZK példányába a megjelenést követő időkben üres leveleket kötöttek, amelyekre a latin és a magyar szócikkek szlovák (a biblikus cseh erősen szlovakizáló változata) nyelvű megfelelőit írták. Ez a magyar–latin–szlovák nyelvhasználat teszi a kötetet különlegessé. A latin szöveg Comenius fordítása csehből, a szlovák František Buľovský (Bulyovszky Ferenc) munkája. Ez utóbbi szlovák nyelvtörténeti ritkaság. A szaktudomány e formának eddig két variánsát ismeri, ez a budapesti a harmadik.
Comenius Januája szlovák kéziratos kiegészítésének hasonmás kiadása lehetőséget biztosít a tulajdonképpen három szövegváltozat összehasonlítására, a magyar–szlovák szellemi összefüggésrendszer 17–18. századi gyakorlatának elemzésére. Egyben újabb bizonyító adalékul szolgál a szlovák kultúra országos érvényesülésére, a szlovák nyelvű oktatás történetének jobb megismerésére.