Elhunyt kollégánk, Sárosi Attila (1953–2021)

2021/01/25

Megrendülve tudatjuk, hogy kollégánk, Sárosi Attila rövid betegség után 2021. január 22-én elhunyt.

Sárosi Attila 1978-tól volt a nemzeti könyvtár munkatársa. Szakterülete az időszaki kiadványok feldolgozása volt, s nyugdíjazása után is önkéntesként folytatta munkáját. Legutóbb a Mikes Kelemen Programban segítette a digitalizálási munkálatok előkészítését.

Sárosi Attila 1978. szeptember 1-jén az Olvasószolgálatnál kezdte meg munkáját, majd 1979 júliusában a Gyarapítási osztályra került. Hamar eljegyezte magát a periodikafeldolgozással, így későbbi áthelyezéseiben a periodikafeldolgozás könyvtárunkon belüli szervezeti átalakulásai tükröződnek: 1982-től a Katalogizáló osztály periodikafeldolgozó részlegén, 1998 és 2008 között az önálló Periodikafeldolgozó osztályon dolgozott. Mivel 2008-ban a feladat a Gyarapítási osztályra került, így ő is visszatért oda. 2011-től átvette az időszaki kiadványok retrospektív gyarapításának nagy felkészültséget és tapasztalatot igénylő munkakörét. Innen vonult nyugdíjba 2017-ben, de azonnal folytatta önkéntesként tovább. A kollégák számítottak rá az utánpótlás kinevelésében is. Szakértője volt az időszaki kiadványokkal kapcsolatos legnehezebb, legmunkaigényesebb problémáknak, s emberileg is mindig számíthattak megértésére, bölcs tanácsaira a munkatársai.

Legutóbbi vállalása az volt, hogy a Katolikus Magyarok Vasárnapja című, az amerikai diaszpórában megjelent, évszázados múltra visszatekintő lap digitalizálását előkészítette a Mikes Kelemen Programban hazaérkezett nagymennyiségű szórványszámra alapozva. Ezt a munkát a járványhelyzet akasztotta meg. Búcsúzásként az ezzel a témával kapcsolatos blogbejegyzésével is emlékezünk rá.

„Az amerikai magyarok szélesebb olvasótábora nagyon szerette a kalendáriumtípusú kiadványokat. A reformátusok is kihozták a maguk Bethlen Naptárját, a hetilapok jubileumi albumokat adtak ki, nemegyszer arany vagy ezüstborítású díszkiadásokat. Az efféle olvasnivaló zászlóshajója a Vasárnap kalendáriuma volt. Kerek ötven éven át hiánytalanul megjelent. Az ötvenes–hatvanas években históriás kalendáriumnak hívták, mert az emigrációs élet irodalmi és történeti lenyomatát hozta, a világ minden részén működő katolikus papok adataival kiegészítve. Az utolsó években neves szerzők publikáltak benne: Tűz Tamás, Vajda Albert, Wass Albert, Füry Lajos, Habsburg Ottó és mások. Évenként költői címet kapott, mint például Az idő rostájában, Hajnalvárók, Halkuló harangok.” Tovább a blogbejegyzésre

Halála fájó űrt hagy maga után – kollégaként és barátként is. Emlékét szeretettel megőrizzük.
Sárosi Attila temetéséről később intézkednek.