Kettős könyvbemutató – Irodalomtörténeti füzetek

Az Argumentum Kiadó, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár meghívja Önt az Irodalomtörténeti füzetek két új kötetének bemutatójára:

Rózsa Mária: Pesti német nyelvű lapok a kultúraközvetítés szolgálatában a reformkorban és az 1850-es években

A művet bemutatja: Császtvay Tünde irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese

Gere Zsolt: Szebb idők – Vörösmarty epikus korszakának rétegei

A könyvet bemutatja: Szörényi László irodalomtörténész, egyetemi tanár

A rendezvény időpontja: 2014. május 27., kedd, 17 óra
A rendezvény helye: Országos Széchényi Könyvtár, (Budapest I. ker., Szent György tér 4–6.)
V. emelet, Tanácsterem
A kiadványok a helyszínen, kedvezményes áron vásárolhatók meg.

A kötetek ismertetői:

Pesti német nyelvű lapok
A reformkori német nyelvű enciklopédikus szépirodalmi lapok (a Pesther Tageblatt és a Der Ungar) csak nyelvükben voltak németek, tartalmukat tekintve a magyar reformgondolatokat közvetítő, a magyar érdekeket képviselő és a polgári átalakulást követelő orgánumok sorába tartoztak.
E periodikumoknak a feltárása elősegítheti a magyarországi német nyelvű sajtó története fehér foltjainak a felszámolását.

A lapok tartalmának alaposabb megismerése révén jelentősen bővülnek ismereteink arról, hogy miből informálódtak a kor német vagy németül értő polgárai Pesten, hogyan közvetítette a német nyelvű sajtó a magyar irodalmat a németül olvasó hazai és külföldi közönség számára.

Az 1850-es évek közepén, az önkényuralom lazulásának kezdeti időszakában megjelent kulturális és szépirodalmi hetilapok (A Pester Sonntagsblatt és a Sonntags-Zeitung) megkísérelték a reformkori német nyelvű orgánumok haladó hagyományait folytatni. Az osztrák szerkesztő, az ideiglenesen Pesten letelepedett Levitschnigg hangsúlyos célkitűzése volt a Pester Sonntagsblattban a magyar irodalmat újabb német műfordítások segítségével népszerűsíteni.
A Sonn tags-Zeitungnál a folytonosság a szerkesztő személyében érhető tetten, a lap a Pesther Tageblatt szerkesztőjének, Saphir Zsigmondnak a kísérlete a népszerű Vasárnapi Újság mellett hasonló témákkal foglalkozó német nyelvű néplap létrehozására.

A fenti kérdéseket tárgyaló s az említett német nyelvű lapokat bemutató kötet végén a feldolgozott periodikumokban megjelent magyar lírafordítások jegyzéke található, amely nem egy, a kritikai kiadások számára is ismeretlen fordítást regisztrál.

Szebb idők – Vörösmarty epikus korszakának rétegei

A magyar költő című, 1827-ben írott Vörösmarty-vers a szerző eposzi költészetének anyagát adó, tettekben gazdag nemzeti múltat olyan szebb időként határozta meg, amellyel a jelenkor már a műfajon keresztül sem képes kapcsolatot teremteni. A kötet főleg a hősi epika hagyomány együttesének a címbeli többes számmal is sugallt belső formálódását, szemléleti változatokat jelentő kontúrjait vizsgálja. A Toldy Ferenc nyomán Vörösmarty epikus korszakaként meghatározott pályaszakasz (1822–1831) olyan fontos, a nemzeti irodalom, a magyarországi romantika és az őstörténet szépirodalmi alakulástörténetére nézve is nagy jelentőséggel bíró szövegeket tartalmaz, mint a Zalán futása, A Délsziget, a Magyarvár vagy a hosszú ideig Vörösmarty legjobb epikus alkotásának tartott A két szomszédvár. Az említett művek értelmezésével párhuzamosan a könyv feltárja a hagyományozódás sokrétű, recepció- és kiadástörténeti, sőt jogi kontextusát.

A kötet az időszak határpontján megjelenő, az epikus anyaghoz időjelölésével, néhány motívumával, válaszút-problematikájával kötődő Csongor és Tünde keletkezéstörténetének, értelmezési lehetőségeinek újragondolásával zárul.