Búvópatakok. Mélyfúrások

Búvópatakok. Mélyfúrások

Búvópatakok, mélyfúrások. Évkönyv XX. 2014.
Magyar jobboldal – 1945 után
Szerkesztette: Rainer M. János
OSZK–1956-os Intézet Alapítvány, Budapest., 2014., 294 oldal
ISSN 1216-7851

3 500,- Ft
Kapható

Az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti keretei között működő 1956-os Intézet 2011-ben négy fő kutatási irányba jelölte ki útját. A különböző területek vizsgálata mellett időnként szükség van átfogó pillantásra is. E kötetben a 2013 decemberében az egész kutatási programot bemutató konferencia anyagát olvashatják most az érdeklődők a tanácskozás eredeti tematikáját követve.

Rainer M. János összefoglalója a kötetről: „Mivel eleve nem tűztük ki célul, hogy a problematikáról valaminő egységes, nagy történetet formáljunk – ehhez a kérdés túl bonyolult, a résztvevők elmélyült érdeklődése túlságosan szerteágazó – a mélyfúrások alcím híven kifejezi vállalásunkat, módszereinket és talán eredményeinket is. Ennek megfelelően alakult a konferencia, illetve a mostani könyv felépítése is. Fogalmi problémákkal nyitottunk, a politikatudomány jobboldaliság-értelmezésének egy érdekes, többdimenziós kísérletével (Schweitzer András), majd két, egymástól meglehetősen távol eső fogalomalkalmazási példával, melyek a Kádár-kori politikai mező két, mondhatni ellentétes pólusán, a hatalom csúcsán, illetve azzal vállaltan homlokegyenest szemben jelentek meg. Tabajdi Gábor Kádár János mentális politikai térképén, Molnár János pedig a hazai ellenzéki szamizdat egy jellegzetes csoportjának szöveg- és magatartási korpuszában próbálta meghatározni a jobboldal fogalmát. A kötetet záró két tanulmány az előző Évkönyv hasonló tanulmányainak szerves folytatása – a hazai nemzeti-konzervatívok Horthy Miklósról és koráról, illetve a szovjet típusú rendszer (vagy ahogyan ők nevezik: a kommunizmus) reprezentánsairól és időszakáról szóló képzeteit, konstrukcióit vizsgálták (Turbucz Dávid, Sárközy Réka). A kettő között leginkább társadalom- és politikatörténeti esettanulmányok foglalnak helyet, a nemzeti-konzervatív gondolkodás sajátos hordozóinak történetei: elit- és középosztályi csoportok és egyének. A szélsőség képviselői két szövegben is felbukkannak, pontosabban eltűnésük, rejtőzködésük és esetleges felszínre kerülésük történetei olvashatók (Lénárt András, Ungváry Krisztián). Két további tanulmány a nemzeti-konzervatívnak feltételezhető társadalmi mikrocsoport, illetve – egyetlen személy gondolkodás- és karriertörténetén keresztül – a gondolkodás, az eszmék transzformációjának és búvópatakként való továbbélésének rajza (Rainer M. János, Szegő Iván Miklós).