Mi köti össze a Festetics-kódexet egy Kawasaki motorral?

2014/10/06

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Magyar Pálos Rend közös rendezésében, Pécs városának támogatásával a pálosok 80 évvel ezelőtti visszatelepüléséhez és a rend 25 évvel ezelőtti újraindulásához kapcsolódóan PÁLOSAINK, A FEHÉR BARÁTOK címmel nagyszabású rendtörténeti, művelődéstörténeti, kultúrtörténeti, multimédiás, időszaki kiállítás nyílik 2014. október 17-én a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában (Pécs, Papnövelde u. 5.). A csaknem négy hónapig (2015. február 8.) látható tárlat 2015 februárjában egynapos rendtörténeti tudományos konferenciával zárul a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

A kiállítást megnyitja: Dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök
Moderátor: Borbás Mária
A megnyitó zártkörű.
Közreműködik: Petrás Mária, Misztrál együttes, Pálos Szkóla

A kreatív megoldásokat is alkalmazó látványos összeállítás a pálosok – a közoktatásból és a közgondolkodásból mára szinte teljesen kihullott – történetének néhány elemét szeretné felmutatni a látogatók széles rétegei számára, felhasználva az elmúlt néhány évtized régészeti, irodalomtörténeti, történelmi kutatatásainak eredményeit is. A pálosok tulajdonában lévő tárgyak és dokumentumok mellett számos, közgyűjteményben őrzött pálos vonatkozású eredeti dokumentum is látható lesz a tárlaton – az OSZK, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia és más intézmények gyűjteményéből, illetve több magyar vonatkozású festmény és egyéb érdekesség érkezik „vendégségbe” a rend jelenlegi központjából, Częstochowából is. – A nagyvázsonyi pálos kolostorban a XV. század végén keletkezett Festetics-kódex, melyet pálos szerzetesek készítettek Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának, és a napjaink pálos pasztorációjának szolgálatába állított, zarándokutak sokaságát megjárt motorkerékpár csak két példa a kiállított tárgyak és dokumentumok sokszínűségére.

A kiállítás nem az események időrendjét követi, hanem nagy témákat állít a középpontba. Legfontosabb szervezőereje megmutatni a tatárjárás után létrejött, Esztergomi Boldog Özséb által megszervezett, és ma is létező egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendnek a magyarság kultúráját, szellemi, lelki életét meghatározó tevékenységét. A rend szellemiségét máig átható remeteség kapcsán Remete Szent Pálnak, a „névadónak” alakját, a pálos rend egykori központjának Budaszentlőrincnek, Hunyadi Mátyás „zarándokhelyének” bemutatásán keresztül jelenítjük meg (a romok a mai Budakeszi úton láthatók Budapesten). A néhány töredék mellett, amely az egykori kolostorból fennmaradt, és melyeket ma a Budapesti Történeti Múzeumban őriznek, felidézzük a kultuszt is, amely Remete Szent Pál egykor – Nagy Lajos királynak köszönhetően – itt őrzött test- és fejereklyéje nyomán kialakult.

A XVIII. század második felének „virágzó korszaka” is megjelenik a kiállításban, amikor a rend, szellemisége és iskolái révén, valamint Ányos Pál, Kreskay Imre, Virág Benedek és Verseghy Ferenc pálos költők és más szerzetesei által kivette a részét a szellemi felpezsdülésből.
A tárlat kiemeli a pálos rend középkori és kora újkori kisugárzásának legfontosabb és máig ható eredményét, a lengyel és a horvát megtelepedést is. Az 1786-os feloszlatás után – mely 312 pálos szerzetest érintett – a rendi hagyomány folyamatos fenntartásában a lengyelek fontos szerepet játszottak. A szóbeli áthagyományozás nemzedékről nemzedékre szálló, a szerzetesi közösségekben kulcsfontosságú folyamatának lehetősége is megszakadt Magyarországon, amikor a XIX. század közepén elhunyt az utolsó magyar pálos. A magyar tartomány 80 évvel ezelőtti újraindulásban, 1934-ben ezért is játszottak fontos szerepet a lengyel pálosok. Horvát területeken a pálosok szintén megtelepedtek a középkorban, s nemcsak részei mind a mai napig a horvát nemzeti identitásnak, hanem fontos kötelékei a több évszázados magyar–horvát együttélésnek. A kiállítás ezt a témát is felvillantja.

Kiemelt jelentőséget kapnak a tárlatban a pálos rend pécsi vonatkozásai.

Fontos szerepet játszik az összeállításban a Budapesten, a Gellérthegy oldalában működő Sziklatemplom története is. Megemlékezünk azokról a pálos atyákról is, akiket a kommunista hatalom hurcolt meg, köztük az 1951-ben kivégzett Vezér Ferencről, akit exhumálását követően 2012-ben magas állami méltóságok részvételével temettek el méltó módon a rend alföldi kolostorában, Pálosszentkúton.

A kiállítás kapcsolódik a Ferenc pápa által meghirdetett, a keresztény szerzetességet középpontba állító megszentelt élet évéhez (2014. november 30. és 2016. február 2.) is.

A szervezők különböző kísérőprogramokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várják az érdeklődőket. Tárlatvezetések lesznek a kiállítás létrehozóival és meghívott vendégekkel. Zenés-irodalmi sétán vehetnek részt a látogatók a kiállítás terében, valamint régész, irodalomtörténész, történész ismeretterjesztő előadását hallgathatják meg a pálosokról.
A kiállítás kurátorai: Sudár Annamária (OSZK), Sarbak Gábor (MTA-OSZK)
Arculatterv, grafika: Török Máté
Szerkesztők: Szentirmay Tamás (Magyar Pálos Rend), Mann Jolán (OSZK)

A tárlat 2014. október 18-tól 2015. február 8-ig a múzeum nyitvatartási idejében látogatható.

Tárlatvezetések október és november hónapban

október 18. (szombat) 10, 12 óra
október 21. (kedd) 10, 11 óra
október 24. (péntek) 12, 14, 16 óra
október 25. (szombat) 10, 12, 14, 16 óra
október 26. (vasárnap) 10, 12 óra
október 28. (kedd) 10, 11 óra
november 4. (kedd) 10, 11, 14, 16 óra
november 5. (szerda) 10, 12, 14 óra
november 11. (kedd) 10, 11 óra
november 14. kedd) 14, 16 óra
november 15. (szombat) 10, 12 óra
november 18. (kedd) 10, 11 óra
november 21. (péntek) 14, 16 óra
november 22. (szombat) 10, 12, 14, 16 óra
november 25. (kedd) 10, 11 óra
november. 28. (péntek) 12, 14, 16 óra
november 29. (szombat) 10, 12, 14 óra
november 30. (vasárnap) 10, 12 óra

A fenti időpontokon kívül lesznek még szubjektív tárlatvezetések is dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök vezetésével, valamint az alábbi témákban:
– dr. Madas Edit, az MTA doktora (OSZK) a kiállításon látható nyelvemlékeinkről;
– dr. Bencze Zoltán régész (BTM) a budaszentlőrinci kolostor feltárásáról;
– Török Máté zenész, a kiállítás arculattervezője és Sudár Annamária előadóművész, a kiállítás társkurátora vezetésével zenés-irodalmi vezetés (versek, megzenésített költemények hangoznak el);
– Mann Jolán irodalomtörténész (OSZK) a horvát pálos rendről és annak magyar kapcsolatairól tart tárlatvezetést.

A szubjektív tárlatvezetések időpontjait a későbbiekben tesszük közzé.

Az egyes programokról, vezetésekről folyamatosan tájékozódhatnak a Pálos rend oldalán(átmenetileg nem elérhető), az OSZK honlapján, Facebook oldalán és a Janus Pannonius Múzeum oldalakon.
A kiállítás plakátja